Uncategorized

A KÉK bemutatja a Tavaszi Építészeti Filmklub következő eseményét: Small and Smart: Szlovén kortárs építészet filmen Május 6. 19h, Kino mozi ((1137 Budapest, Szent István krt 16.) A szlovén Építészeti és Design Múzeum (MAO) és az Építészeti Kulturális Intézet (ARK) 2011-ben rendezőket kért fel kiemelkedő kortárs épületekről szóló rövidfilmek elkészítésére. A hat filmet Jeff Bickert kurátor (ARK) és Dr. Petra Čeferin (az ARK igazgatója) előadásai vezetik be. A bemutatott épületek: Terrace houses on Jurčkova Street, Ljubljana, 2099 – architect: Jože Peterkoč House D, Ljubljana, 2005–2008 – Bevk Perović Architects Waste recycling plant, Pivka, 2005–2007 – Dekleva Gregorič Architects Square and…

A KÉK bemutatja a Tavaszi Építészeti Filmklub következő eseményét: Christoph Draeger & Heidrun Holzfeind: Tsunami Architecture 60 min, 2012, angol felirattal Április 29., Toldi mozi, 19h – a rendezők jelenlétében Az Indiai Óceán partjain 2004-ben pusztító cunami a történelem egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. Bár a nemzetközi érdeklődés idővel elhalványult, a rekonstrukció kihívásai továbbra is nehéz feladatokat rónak a partmenti közösségekre. Hat évvel a cunami után (és mindössze pár héttel Fukushima előtt) Christoph Draeger és Heidrun Holzfeind három hónapot töltöttek a leginkább érintett területeken: Thaiföldön, Indonéziában, Sri Lankán, a Maldív-szigeteken és Indiában, ahol a partszakaszok újonnan- és újjáépített környezetét kutatták….

A Design Onscreen büszke arra, hogy támogathatja a Budapesti Építészeti Filmnapok 2012. évi eseményét. A Design Onscreen egy denveri alapítású, non-profit alapítvány, melynek célja elsőrendű építészeti és design filmek gyártása, forgalmazása és megőrzése, s melyet 2007-ben a dokumentumfilm-megszállott Kirk Brown és Jill Wiltse hoztak létre. Ezúton köszönjük a Budapesti Építészeti Filmnapoknak, hogy idei válogatásában két Design Onscreen filmet ? Sivatagi Utópia: Modernista Építészet Palm Springsben és Hella Jongerius: Kortárs archetípusok ? is bemutat. Boldogok vagyunk, hogy szerte a világon tanúi lehetünk az ehhez hasonló fesztiválokat, s hogy hozzájárulhatunk azok sikeréhez. Bárhová megyünk, azt látjuk, hogy ezek a vetítések ideális fórumai…

Mozgás és építészet Tánc az újjápített Neues Museumban és Frank Gehry hullámzó fémlemezein, freerunning Dániában, rejtett kamerázás a lakótelepen. Fűre lépni a Hajdúságban és tetőn ugrálni a Hudson-völgyben. Sztárépítészek és vérszomjas nyugdíjasok. Miért akarnak a koppenhágai traceur-ök játszótérre költözni és miért nem maradnak szépen ott a józsai deszkások? Költői képek, érzékeny mozdulatok, az izmok finom játéka. Elhúztok a deszkáitokkal, vagy hozom a baltát. A modernizmus emlékei Tényleg véget ért a modernizmus 1972. március 16-án, a hírhedt Pruitt-Igoe-lakótelep lebontásával, ahogy Charles Jencks állította? Vagy csak az összeomló tömbök képe vált építészettörténeti ikonná, eltakarva a társadalmi okokat? Hogyan lehet megőrizni a modernizmus…

Az AFFS lesz Dél-Amerika első építészeti filmfesztiválja. Miért döntöttetek úgy, hogy létrehoztok egy építészetnek szentelt filmfesztivált? Mi volt az elsődleges célotok? AFFS: A chilei AFFS kollektíva tagjai nagy lelkesedéssel és csodálattal kísérték a rotterdami építészeti filmfesztivál (AFFR) és a hasonló európai kezdeményezések fejlődését, s ez vezetett a programindító esemény megszervezéséhez. Építészek lévén az ilyen fesztiválok körül kibontakozó párbeszéd érdekelt és a film műfaja tökéletes fórumnak tűnt az építészetről való beszéd kiterjesztéséhez, túl a szakmabeliek akadémikus és műszaki világán. A mi kezdeményezésünk ösztönzőleg kíván hatni a szélesebb közönségrétegekre, hogy a várost a film médiumán keresztül értelmezzék. Azt szeretnénk, ha mindenki észrevenné,…

A jó zenék azért születnek, hogy megértsük, ha már nem játssza őket a rádió, visszavonhatatlanul véget ért egy korszak. Ez érvényes a saját születésünk előtt íródott zenékre, és azokra is, amelyek tőlünk számottevő földrajzi és kulturális távolságban keletkeztek. A brit Julien Temple filmjéhez kiválasztott zenék nagyon határozottan körvonalazzák azt az Amerikát, amelyikbe sokan szeretnénk visszacsöppenni, miközben nem is vagyunk amerikaiak. A fénykort idéző The Supremes, John Lee Hooker, a soul-herceg Marvin Gaye, Del Shannon vagy Alice Cooper nemcsak egy éra, hanem egy életérzés képviselői, felbukkanásuk a narratívában nem egyetlen város, hanem fokozatosan egy egész világ történetét idézi fel. Amely minden…

?Elegem van, hogy folyton itthon ülök!? ? panaszolja a munkanélküli és éppen munkát kereső középkorú Sveta a Kommunalka című film végén. A néző pedig igazán átérezheti a panaszt, hiszen másfél óráig be van zárva Sveta, Tatiana, Natasha és több mint egy tucat másik ember otthonába, egy szentpétervári ?kommunalkába?. A kommunalkák a szovjet lakáspolitika sajátos melléktermékei: az 1917-es forradalom után egészen Sztálin 1953-as haláláig a közösségi életmód jegyében ? és, tegyük hozzá, a szorító lakáshiány enyhítése miatt ? számos egykori tágas polgári lakást apró szobákra osztottak fel a nagyvárosok központjaiban, majd azokba egy-egy családot költöztettek. Így lettek a 10-15 m2-es szobák…

A városba beköltöző vasúti pályák és kapcsolt épületeik, így a pályaudvarok és az állomások, radikálisan megváltoztatták a 19. századi település urbanisztikai, építészeti és társadalmi struktúráját. A kezdetben idegenül ható pöfögő, füstölgő, kormozó gőzösök betörtek a nagyvárosok mindennapjaiba, elfogadott eszközökké váltak, s ezzel új dimenziókat nyitottak meg mind a város belső fejlődése, mind külső társadalmi kapcsolatrendszere előtt. Ennek ellenére a kezdetektől él a kétely a vasút városi környezetre gyakorolt hatását illetően, hiszen az ? mondják ?, dacára a fejlődésben játszott pozitív szerepének, végérvényesen szétszabdalhatja a település történelmileg kialakult szövetét. Az első állomás megjelenése óta a pályaudvarok a külvárosokból egyre inkább a…

Nem ez az első, és nem is az utolsó alkotás, ami Charles Jencks híres kijelentésre épül, miszerint a St. Louis-i Pruitt Igoe lakótelep felrobbantásával a ?modernista építészet 1972. július 15-én 15.32-kor meghalt?. Az építészeti modernizmus bukását egyetlen képbe sűríteni bátor és provokatív fogás, de éppen ezért mindenképp leegyszerűsítő és félrevezető. Erről szól Chad Friedrich nagyszerű, The Pruitt-Igoe Myth: An Urban History című dokumentumfilmje. A forgatást több éves kutatómunka előzte meg, korabeli újságcikkek, filmfelvételek, tervrajzok, továbbá az akkori lakókkal illetve társadalomtudósokkal készített interjúk során elevenedik meg a modernista lakótelep története. Bár az első ház 1954-ben készült el, a történet korábban kezdődik,…

J.T.: Eddig elnökhasonmásokról és titokzatos zenészekről készítettél filmeket. Mi vitt rá a Pruitt-Igoe történet feldolgozására? C.F.: Érdekelt, hogyan tudnám modernista stílusban berendezni újonnan vásárolt otthonom, így elkezdtem kutatni a modern építészetet történetét. Így bukkantam rá Pruitt-Igoe-ra, a modernista építészet bukásának történetére. Számomra lenyűgöző volt, hogy miképp ívódik bele a modernista építészetbe a társadalmi változás előidézésébe vetett hit, és hogyan válik Pruitt-Igoe ezen elképzelés kudarcának szimbólumává. Aztán, ahogy előre haladtam a kutatásokban rá kellett döbbennem, hogy ez egy nem pusztán építészeti történet, annál sokkal mélyebb. J.T.: A film remekül használja fel az archív felvételeket, amik hatékonyan segítik történet kibontakozását. Mondanál pár…

Az idei Budapesti Építészeti Filmnapokon bemutatja a Küldetés. A diplomácia építészete című új filmjét. Mondana róla pár szót? JdH: Épp befejeztem egy filmet Afrikáról, amikor jött az ötlet, hogy csináljak egy filmet a nemzeti identitásról, mivel mindenki állandóan erről beszélt a bevándorlók miatt. Megbolydult az emberek identitástudata, hogy mind egyformák vagyunk vagy vajon inkább egyéniek-e, és erről eszembe jutott egy történet. A kilencvenes években kormány elindított egy programot, ami a holland kultúrát kívánta közvetíteni az egyik legfontosabb kulturális termékünkön, az építészeten keresztül. Új nagykövetségek építésével bíztak meg számos neves építészt. Meg kellett válaszolni a kérdést: ha az új épületek arra…

Anette Baldauf, a Gruen-hatás film társrendezőjének írása Victor Gruen-ről Victor Gruen a huszadik század egyik legnagyobb hatású építésze volt: őt tekintik a bevásárlóközpontok atyjának. De még maga ez a merész gondolatairól ismert, Bécsből elszármazott ember sem látta előre, hogy koncepciója milyen elementárisan fogja megváltoztatni a világot. Az 1950-es években Gruen nagyszabású ?bevásárlóvárosokat? épített az Egyesült Államok burjánzó kertvárosaiban. Ezeknek, az európai városközpontok mintáját követve, nemcsak az volt a céljuk, hogy megkönnyítsék a bevásárlást, hanem az is, hogy a kereskedelmi és a szociális terek vegyítésével erősítsék az elszigetelt kertvároslakók társas kapcsolatait. Azonban az egyre fogyasztás- és spekuláció-centrikusabb gazdasági környezetben a többfunkciós…

Beszélgetés Kaspar Astrup Schröderrel, Az én játszóterem c. film rendezőjével és Bjarke Ingels-szel, a koppenhágai Bjarke Ingels Group (BIG) alapítójával Az én játszóterem valójában két film, nem pusztán egy film a Parkourról, hanem egyszersmind egy film az építészetről és a városi térről, valamint az emberek és az életterük közti kapcsolatról. Az építészetet hagyományosan nem szoktuk ebből a perspektívából vizsgálni. Kaspar: Amikor elkezdtem próbafelvételeket készíteni a Parkour-csapatokkal, a képeimet az épületel és a térhez igazítottam, de együtt mozogva a srácokkal a térben, mindez valami egészen újszerű tapasztalat volt. Felnyitotta a szememet, sokkal élőbbé és dinamikusabbá tette a teret számomra. Van egy…